A 40perces sétáim a suliig nagyon jók arra, hogy gondolkodjam... Sokat... Ma nem volt kísérőm, úgyhogy késtem is... A poén a sztoriban, hogy be se kellett volna mennem :D Így az úton keletkezett agyszüleményemet papírra is vetettem. Inspirációm volt némi Barsi Balázs atya heti elmélkedése, "Én vagyok az Alfa és Omega, a kezdet és vég.", azaz a Biblia, és utoljára, de nem utolsósorban Gábor levele hozzám, amelyet kicsit korábban lehet olvasni a blogban.
Némi magyarázat Frankenstefi rajzához:
1. ábra
Adott egy férfiú és egy hölgyemény, nem tudnak egymásról. Istenke vezetgeti őket, kit kit a maga útján, sokszor egy-egy vargabetűt belecsempészve az életükbe. A nemes egyszerűség kedvéért, ám a személyiségi jogokat szem előtt tartva, a srácot jelöljük G-vel, a lányt R-rel.
2. ábra
G észreveszi, hogy R a világon van. R is észreveszi, hogy Úristen! Valaki leklónozta az értékrendjét, és még vicces és lelke is nagyon szép van. G romantikus udvarlásba kezd, különlegesnek írja le a lányt, és folyton kérdezgeti, hogy hol volt idáig? Lány szereplőnk hasonlóakat gondol. Rájön, hogy "A SZÁLLÍTMÁNY MEGÉRKEZETT". R szerelmes lesz G-be, G meg R-be (és megalapítják a RichterGedeon-t ☺), áment mondanak, és elkezdenek együtt tipegni az életben, halálosan komolyan... :) Isten hatalmas pacsit nyom mindkettejük tenyerébe! :) A lelküket több km-nyi, átlagosan 300km-nyi acéllánccal összeköti. Széles vigyorral(tudom, hogy széles vigyorral tekintesz rájuk :)) közli, hogy, ha bekattantok, akkor is összetartoztok. Kihívás elfogadva, megoldják. ;)
3. ábra
Frankenstefit a harmadik ábra leginkább GR első találkozására emlékezteti. Ugyanis sosem volt még olyan, hogy valakivel úgy aludt volna R, hogy minden végtagja egy másik ember, azaz G végtagjai által lett volna körülölelve, a homlokuk is koccolt... Mi ez, ha nem perfekt kocc-szerelem?! :) De ne térjünk el az ábránk magyarázásától. Szóval, a harmadik ábrán azt figyelhetjük meg jól, hogy G és R rájött, hogy négylábon sokkal jobb élni, mint kettőn és külön. Ez az ALFA-állapot, a kezdeti és kiinduló pontja közösen épített életüknek. Időközben rájöttek, hogy miben erősek és miben gyengék és miben szorulnak egymás támogatására. G a létbiztonság bronzemlékműve, lelki társnak is kiváló, ha megerőlteti magát. R lelki támasz és érzelmi biztospont, létbiztonságot élelmezésvezetői pozícióban képes fenntartani. Felismerték, hogy egymásnak gyengék és erőtlenek, de együtt-összefogva példát tudnak mutatni a világnak kitartásból és szerelemből, gyengédségből, egymás megbecsüléséből, együttműködésből, türelemből, összefogásból, mindent megbeszélő kommunikációból ;) Ha az egyik elesik, akkor a másik felsegíti. Belső működési mechanizmusuk kiforrott, hála a rengeteg lelki pillanatnak, amelyeket fényképek tömegei bizonyítanak és az emlékek a mosolyokról, amit egymásnak okoztak. G és R rá meri bízni magát a másikra. Virágoznak és boldogok a másikban.
4.ábra
A végtelenség esküje. Az OMEGA-állapot, azaz a végtelenbe és még tovább. A teljesség pecsétje kerül G és R életére. Isten 300km-es acéllánca nemcsak összeköti őket, hanem jól össze is tekeri őket. Örök vigyázó tekintete és a széles vigyora kíséri őket az útjukon. A boldogságuk beteljesedett. A szerelmük örök, még a síron túl is tartani fog.
A képregényábra folytatódni fog majd, éppenpontakkor...
Isten és angyalai kísérjék őket közös életükön és a jószerencse, a béke és a szerelem hajója! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése