Nagyon régóta érik bennem ez a bejegyzés. Főként, mert a szó elszáll, az írás megmarad. Mondtad tegnap, hogy kifelé is írok. Ma nem. Ez csak a Tied. Jobban megfogalmazva a Mienk lesz.
Rövid előzetes: fájni fog, még jobban fájni fog, abszolút happy end.
Azt tanultam pszichológiából, hogyha valakit lesújtasz, emeld is fel! A szakadékban ragadni, és otthagyni valakit, akit beletaszítottál, hát nem ildomos, fáj neki hosszan és nagyon. Most olyan bejegyzést olvashatsz, amiben a Te módszered használom, amiket Tőled kaptam dolgokat, ahogy szokás mondani: hideget és meleget, azokra reflektálok E/1.-ben. Ja, igen, azt nem mondtam, hogy nekem fog fájni. JA ÉS EZT A FB-os és TELEFONOS Gábornak írom, mert az élőadásos Gábor majdnem tökéletesen ellentéte, megkockáztatom 85%-ban más, mint online Gábor...
Ami a legjobban fáj, az, hogy kishitű vagy. Fáj, az, hogy bizonygatnom kell, hogy nagyszerű ember és társ vagy, akinél nem kell jobb. Akkora kereszt, hogy néha össze is roskadok alatta.
Fáj az, hogy nem hallgatsz meg és nem érdeklődsz irántam vagy a környezetem iránt. Az összes fontosabb munkatársadról tudok, de Te még soha nem kérdezted meg, hogy a francba is, hogy telt a napod.
Fáj az, hogy nem tiszteled az időmet. Nekem is egyre kevesebb van, mint Neked. Hányszor megfogadtam, hogy, ha eltűnsz szó nélkül vagy egyetlen vakkantás nélkül, hogy ,,maradj! 20perc és jövök", kinyomom a netet és kezdj a helyzettel, amit akarsz. Aztán elvetettem, mert gyerekes megoldás. Eredménye meg, hogy megerősítést nyertél, hogy bármit és bármikor megtehetsz velem. Duna-part óta, amikor mondtad, hogy tegyem meg ezeket, hogy közbe megszívatlak és, hogy rádöbbenj a hibáidra, nem az én stílusom. Ha ebből értesz, ám ezentúl legyen...
Fáj, az, hogy őrzöd az összes kretén, idióta csaj sebeit a lelkeden. Én iszom a levét. És kijelenthetem: nem finom. Kb. mint a múltkori pacalod... Nem vagyok Ők. Nem is leszek, nem veszem fel a boxkesztyűt, inkább tűrök és fájjon. Én becsüllek. Bővebb kifejtés a happy endes részben.
Fáj az, hogy, ha megjelenek egy problémával, akkor azon sofort átfordítod Magadra. A rossebb vigye el, hogy nem használod azt a gyönyörű lelkiséged, hogy támogass néha vagy csak megvigasztalj. Valamelyik buszmegállóban ezt is kipakoltad.
Fáj, az is, hogy igazából csak Te körülötted forgunk. A tegnapi 4perc, hogy éreztem, hogy én is benne vagyok ebben az egészben(a bejegyzéseidben általában csak Magadról írsz... Te és hogy és mit csinálsz vagy történik Veled...) Helló, én is ebben a kapcsolatban vagyok!!! :D
Fáj az is, hogy rámzúdítod a gondokat(amiért azt hiszem, nem én vagyok a felelős). Velem nem lehet az örömöket megosztani?! Box-zsáknak érzem magam. Amikor tegnap este is, a 29.átgondolás után mertelek megkérdezni, hogy ugyan elkísérsz-e. Mert tudom, hogy a közvetlenség nem a Te műfajod(tiszteletben tartom), de előfordulhat, hogy kérdést kapsz vagy csak kíváncsiskodnak Felőled.. A végén még én voltam a főgonosz, hogy kértem Tőled valamit. Félek Tőled kérni, ez az őszinte igazság. Időt is és támogatást is. Ilyenkor ellöksz. És MINDIG kérek, ennyiszer pofont is adhatnék magamnak.
Óh és a csúcs, majdnem kimaradt... Hogy elgondolkozol a rosszakaróinkon... Akik ott vannak nap mint nap Veled, én meg tehetetlenül hallgatom a gonoszságaikat. Kb. olyan fíling, mint távoli asztal kapcsolattal winchestert cserélni egy asztali gépben... XD A winchester ott, a szerelő meg tök máshol.
És itt shift...
Szeretlek, mert szeretlek. Ha megzöldülsz, akkor is. Fel kellett építenem egy falat, ami addig fog állni, amíg nem lesz azonos mederben az életünk. Ezt én hamarább akarnám, Te nem. A falnak annyi a szerepe van, hogy csökkentse a bevitt ütéseid és az érzéketlen figyelmetlenséged. Hogy kibírjam ADDIG A PILLANATIG, ami szerinted tökéletes lesz közös életet kezdeni. Utána nem lesz falam.
Sok ideig tartott, amire a dühkitöréseidet megtanultam kezelni, sajnálom, hogy ezt a motívumodat nem előbb ismertem fel és így már nem a rózsaszín szerelmet élem, pedig tényleg csak egy hónapos a kapcsolatunk...
EBBEN A PILLANATBAN KÉRLEK MEG, HOGY ÚGY OLVASD EL EZT A BEJEGYZÉST, HOGY NEM UGRÁLSZ VISSZA AZ EGODHOZ ÁLLANDÓAN! KÖSZI :) JA ÉS LESZÖGEZEM ÚJRA, EZ ONLINE GÁBORNAK SZÓL!
Amiből én táplálkozom, azok az együttöltött pillanataink. Ritkulnak, durván. Legjobb mérőmutató, hogy, amíg egy hónapja 6szor töltöttem/nap a tabot, ma már max 2szer. A kedves szavaink is kevesebbek. Emlékszel, mennyit áradoztunk egymásról?
Szervízre szorulunk. Egymást kéne szervízelni. Nem hisztivel, hanem szeretgetéssel. Óh a gyönyörű szemek, amikben látom a lelked... Júj, olvadááás *-* Vagy a karok, amik Magadhoz szorítanak.., A mellkasod, amire fekve hallom a szíved, a mosolyod... Ember, egy csoda vagy!!! Az én életem csodája, én is annak érzem magam Melletted. Olyan kopptökéletesnek vélem a kapcsolatunk, ha megy a szekér :) Ami rajtunk múlik, meg a belefektetett dolgokon. Folyt. köv. élőben ;)
SZERETLEK KISS GÁBOR, aka. ÉLETEM :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése