Éjjel szeretek a legjobban blogolni. Nyitva az ablak, tücskök ciripelnek, kétségbe esetten visít egy kutya, mozog az élet. Felkavar, letaszít, felemel, leránt, üt, vág... Ugye milyen érdekes? Az erők párosával hatnak, a szerelemben is. Tíz meg tíz bástya sem véd meg az Élettől. Ha nem zajlik, akkor is zajlik. Annyival élem meg én ezt személy szerint könnyebben, hogy tudom, nem vagyok egyedül. SOHA! Mert, aki ezeket a cselekedeteket végrehajtja velem, az meg is ment...
Soha nem szeretek online vagdalkozni, mert, akkor az én elkövetett sérelmeimért nem tudom elkérni a bocsánatát és nincs kezem, hogy megsimogassam vagy nincs "szemem", hogy lássa rajtam mennyire sajnálom a kegyetlenségem... Lehetne ez egy tanúságtétel is arról, hogy
Soha nem szeretek online vagdalkozni, mert, akkor az én elkövetett sérelmeimért nem tudom elkérni a bocsánatát és nincs kezem, hogy megsimogassam vagy nincs "szemem", hogy lássa rajtam mennyire sajnálom a kegyetlenségem... Lehetne ez egy tanúságtétel is arról, hogy
,,Mi vagyunk Krisztus kezei."
,,Véletlenek már pedig nincsenek, és ezért ne is üldözzük őket."
,,Az alázat szeretetre indít."
,,Megbocsájtani sosem késő, a bocsánatkéréssel viszont ne késlekedj!"
,,Mindannyian egyek vagyunk az Úrban."
,,Én kicsi vagyok, de Isten nagy!"
,,A galambok egész pontosan tudják, hogy hol kell leszállni."
,,Véletlenek már pedig nincsenek, és ezért ne is üldözzük őket."
,,Az alázat szeretetre indít."
,,Megbocsájtani sosem késő, a bocsánatkéréssel viszont ne késlekedj!"
,,Mindannyian egyek vagyunk az Úrban."
,,Én kicsi vagyok, de Isten nagy!"
,,A galambok egész pontosan tudják, hogy hol kell leszállni."
A legdrasztikusabb a legvégére:
,,Az zavar a másikban a legjobban, ami magunkban is visszatükröződik, csak nem tudunk róla..."
,,Az zavar a másikban a legjobban, ami magunkban is visszatükröződik, csak nem tudunk róla..."
Az ékszíjledobás és a biztosíték lecsapása csak arra jó, hogy stop és kiértékelés. Micimackó lájkolja mellettem a dolgot :D és integet Nektek, aztán visszabukott a vállamra.. Na ezen intermezzo után, már csak a dolgok értelmezéséről nem szóltam. Szavakat rakjunk egyenlően egy patikamérlegre, fogjunk egy kanalat, és a szóport pakoljuk át adagonként egyik feléből a másikba... Mi történik? A pakolás közben hiába óvatoskodunk, a kanálon maradnak részek, betűk, amik miatt teljes értéküket vesztik a szavak. Nem úgy kerülnek át az adó táljából a fogadó táljába, ahogy az az átpakolás eredeti célja lett volna. Ezek fájnak, tudnak hasítani és feltépni sebeket rajtunk(esetlegesen lerogyunk, leesünk az ágyunk mellé, és áldjuk a makacsságunkat, hogy a raklapágyból a raklap az új ágy alatt maradt... :D) és elkezdesz imádkozni, hogy elviseld a terhet és maradj jó a viharban(még, ha gerjesztője is vagy...) nem lehetsz ellenszél, az bántja a másikat és hát újabb két idézet, MoulinRouge-ból(vívódó szerelmeseknek kötelező film) és Máté evangélistától, amik segítenek a "viharban megállni":
,,Csak ennyi mi tudható: szeretni kell, mert szeretve lenni jó..."
És hát az életjeligém:
,,A száj a szív bőségéből szól."
,,A száj a szív bőségéből szól."
Ennyi lett volna az eszmefuttattásom mára... Szeretlek Gábor! <3 Dicsőség a magasságban Istenek és békesség a jóakaratú embereknek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése