Drága Niki!
Bemutatkozom: Réka vagyok. :) Remélem, hogy ezt egyszer élőben is megteszem, de addig is, gondoltam, írok pár sort a bátyád és a köztem lévő szösszenetről. :) A szösszenet szót cseréljük ki szerelemre.
Nagy vagy és tuti lassan betoppan az 1., de igazán 1. szerelem a küszöbödön, (látom Gábor rosszalló arcát magam előtt... :p) De ezzel se Ő, se én nem voltunk másképp. Csak azóta öreegedtünk kicsit és megjártuk a hadak útját ezen a téren, és edződtünk, sokat... Aztán valami csoda úgy hozta, vagy inkább, hívjuk Debrecennek és facebooknak, hogy egymásra találtunk, és annyira közelkerültünk szívben és lélekben, hogy rájöttünk, hogy megvan Ő! Csak így shiftesen :)
Egész az egészhez, teljesen beleestem... Menthetetlen vagyok, de nem is akarom, hogy mentsen bárki is. Ez a kék víz: tökéletes. Szeretem és tutira ígérem, hogy ez így is marad, mert Ő az a kincs, amiért inkább belefulladsz az óceánba, de nem ereszted el... Soha. Soha. Soha. Ahogy Gábor még hozzátenné, plusz 1év :)
Mint mondtam az egész az egészhez. Nem akarom túlragozni, csak annyit írnék még, hogy igyekszem olyan kapcsolatban lenni Veled is, amiben tudod, hogy számíthatsz rám, bármikor, bárhogy :) Mert tudom, milyen fontos vagy a bátyádnak( és nekem is van 2öcsém) :)
Szóval, tökéletesen érzem, hogy a bátyáddal boldogok vagyunk és leszünk, míg világ a világ! :) Remélem, áldásod adod ránk!
Legyen szép ifjúkorod!
Éldd meg az álmaid!
Légy vidám mindig!
Kelt: Nemeskocs, 2014.08.04. 23:55
Réka
Ui.: Gábor, szeretlek, de erőst!! <3 :)) Niki, ismeretlenül is ölellek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése